A reziliencia a huszonegyedik századi ember egyik legfontosabb képessége, jelentőségét nem lehet túlbecsülni, ha a lelki-mentális egészség megőrzéséről vagy fejlesztéséről, az élet nehéz helyzeteivel való megküzdésről és az azokból való kilábalásról beszélünk.
Mit nevezünk rezilienciának?
Pszichológiai értelemben a reziliencia egy ember – de bármelyik fejlett előlény – azon képességét jelenti, aminek megléte során képes az őt ért váratlan, stresszes vagy nehéz élethelyzetek, testi-lelki szenvedések átélése után gyorsan visszanyerni az eredeti pszichés állapotát. Tehát egy rugalmas ellenálló képességről van szó. Egy tágabb értelmezés eszerint a reziliencia egy olyan dinamikus folyamat, aminek segítségével az egyén alkalmazkodni tud a számára megterhelő, embert próbáló helyzetekhez.
Márpedig váratlan és nagy horderejű változásokkal, „meglepetésekkel” mindannyian szembesülhetünk a nap bármelyik percében. Például a reziliencia szintünk határozza meg azt is, hogy miképpen reagálunk, ha váratlanul megszűnik az állásunk, vagy ha hétfőn reggel a gyerekünket hirtelen nem fogadják az óvodában és nekünk az első perctől az utolsóig át kell alakítanunk a hetünket – akár hónapokon át – ügyfelestől, határidőstől, jó nagy pofont adva az énidőnek és akár az éjszakai alvásnak is (tippek a home office gyerekkel kihívásra itt)
A reziliens ember szembenéz a valósággal
A reziliens ember megingathatatlanul elfogadja a valóságot és szükség esetén képes az improvizációra is. Tehát a reziliencia nem egyenlő az optimista várakozással, hanem a valósággal való szembenézés képessége ez, legyen a valóság bármilyen előjelű is. Egy folyamat s nem egy állapot; írja Rebecca Seal a Hogyan dolgozzunk otthonról és maradjunk mégis normálisak? című könyvében. Vagyis a reziliencia esetében nincsen szó toxikus pozitivitásról, egy reziliens ember két lábbal áll a földön, egyfajta egészséges pozitivitással éli a mindennapjait, reálisan észleli a valóságot és nem zárja ki vagy torzítja el a negatív dolgokat sem.
A rugalmas ellenálló képesség fejleszthető
A reziliencia fejleszthető készség, nézzünk meg, hogy mit tehetünk annak érdekében, hogy az ellenálló képességünk rugalmasabb legyen.
Bosszankodni nem tilos, de legyünk optimisták és gondolkozzunk pozitívan!
Nem tudunk minden, az életünkre ható eseményt irányítani és annak következményeit hárítani (lásd: Covid), ám a reakcióink már nagyon is tőlünk függenek. Lehet órákig-napokig dühöngeni, de tehetünk más is. Vagyis az első pár perces bosszankodás után – merthogy emberek vagyunk! – őszintén fogadjuk el, hogy nem tudunk mindent kontroll alatt tartani s hogy a változás az életünk része. Erre pedig tekintsünk egy olyan lehetőségként, ami a fejlődésünket szolgálja, amiből építkezni tudunk a jelenben és a jövőre nézve is. A „Mit tanulhatok ebből a helyzetből?”, „Ez a helyzet hogyan készíthet föl jobban a jövőre?” kérdések ebben segítségünkre lehetnek. Minél optimistábban és pozitívabban tudunk szembenézni a jelen nehézségeivel, annál inkább erősödik a lelki ellenálló képességünk s így egyre felkészültebbek leszünk a jövő kihívásaival szemben.
Figyeljünk oda az egészségünkre!
Egy a testét és a lelkét elhanyagoló ember nem képes megfelelő hatékonysággal szembenézni a vártalan kihívásokkal és nehézségekkel. Ezért fektessünk nagy hangsúlyt az egészségünk megőrzésére; sportoljunk rendszeresen, táplálkozzunk egészségesen és figyeljünk oda az elegendő és jó minőségű alvára is.
Keressünk támogató közeget és közösséget!
Ápoljuk a kapcsolatot azokkal az emberekkel, akik empatikusak és őszintén törődnek velünk s ítélkezés mentesen hallgatnak meg bennünket (a toxikus embereket kerüljük el). A családtagjaink, a barátaink vagy a kollégáink egyfajta erőforrásként jelennek meg az életünkben – ahogyan mi is az övékben, tehát ha szükséges, ajánljuk fel mi is a segítségünket. A miénkhez hasonló értékrendű és gondolkodásmódú emberek segíthetnek a nehéz helyzetekben való helytállás során. De már az a tudat, hogy nem vagyunk egyedül az adott helyzetben, megnyugvással, vigasszal tölthet el és energizálhat bennünket.
Reziliencia-fejlesztés: sokat tehetünk önmagunkért!
Tehát még néhány tipp:
- Törekedjünk a jó emberi kapcsolatokra
- Tanuljunk másoktól, nézzük meg, ők milyen módszerekkel küzdenek meg a nehézségekkel
- Alakítsunk ki és tartsunk fenn objektív, de elfogadó, pozitív énképet és önértékelést
- Törekedjünk a folyamatos fejlődésre
- Bosszankodás és panaszkodás helyett fogadjuk el a megváltoztathatatlan helyzeteket
- Lássuk perspektívában a dolgokat, és keressünk megoldási lehetőségeket
- Figyeljünk az elegendő pihenésre, töltődésre
- Legyenek reális céljaink és törekedjünk elérni azokat
- Végezzünk jelenlét (mindfulness) gyakorlatokat
- Időről időre lépjünk ki a komfortzónánkból
- Kérjünk segítséget, ha arra van szükségünk
Nem kell és nem is lehet az összes tippet kipipálnunk, de ha csak néhány lépést betartunk, máris sokat tettünk önmagunkért.
Összegezve
A reziliencia, vagyis a rugalmas ellenálló képesség a modern ember számára elengedhetetlen, ennek fejlesztése pedig kulcskérdés, ha a sikeresen akar reagálni a változásokra és a stresszes helyzetekre.
Címlapfotó: Helena Lopes/Unsplash