LIppai Roland

Szerinted segítséget kérni szégyen? Mikor érkezik el az a pont valaki életében, amikor érdemes segítséget kérnie?


„Csak a hülyék járnak pszichológushoz és coachhoz…”, „Csak a gyengék kérnek segítséget…”. „Ne hisztizz…!” Olyan emberek igen gyakori mondatai ezek, akikről öt perc beszélgetés után kiderült csendesen, hogy ideje volna az elcsendesülésnek, a szembenézésnek. S talán ideje volna a segítségkérésnek is, mégsem teszik meg hozott- és szerzett minták, külső elvárások béklyóitól korlátozva. Összességében is elmondható, hogy a destruktív egó, a büszkeség, a dac nem oldott még meg sem üzleti-, sem magánéleti problémákat, inkább csak mélyítette azokat.

Segítséged kérni ciki?

Pedig nincsen olyan ember a földön, akit ne értek volna kudarcok, csalódások, ne lennének konfliktusai a kapcsolataiban, a munkahelyén. Az összes bennünket ért inger és hatás lenyomatot hagy rajtunk mindkét előjellel, amelyek következményei meg is jelennek az életünkben. Örülünk, amikor egyensúlyban vagyunk, de ne kerteljünk: a következmények lehetnek súlyosak is, amelyeket károsodás nélkül csak ideig-óráig lehet cipelni.

Az a kérdés: boldogulhat-e az ember egyedül s hogy ciki-e segítséget kérnie?

Szerintem segítséget kérni az ember életében az egyik legtisztább pillanat. A beismerés, az önelfogadás felszabadító pillanata, önmagunk meghaladása.

Együtt könnyebb.
A reziliens ember jobban meg tud küzdeni az élet kihívásaival.

Természetesnek, alapvető „programnak” kellene lennie annak, ha az életünk bármelyik területén is az erőnket meghaladó nehézséggel találkozunk, akkor segítséget kérünk; legyen szó egy traumáról, egy vezetői dilemmáról, vagy megrekedt karrierváltásról, esetleg életmódváltásról.

Life coaching ezer évvel korábban

A segítségkérés képessége a jó életminőség alapja is; ezt az ember korlátozottan ugyan, de tudta már az ősközösség idején is, ahogy később az emberek évezredeken keresztül keresték föl az adott korszak coachait; varázslókat, látókat, gyógyítókat, táltosokat, a bölcseket. Könnyű volt nekik, igaz? Nem volt még internet, közösségi média, personal branding, nem kellett a nap minden percében tökéletesnek látszani. Segítséget kérni régen sem volt ciki – vajon most miért az?

Korunk emberét agyonnyomják az elvárások – a sajátjai éppen úgy, mint a sikert és az erőt patikamérlegen mérő külvilág elvárásai. Így mára a „segítségkérés” a „gyengeség” önbizalomromboló szinonimájává vált, szinte lehetetlenné téve egy magasabb szintre való belépést, egy jobb életminőség elérését.

Mi az, ami miatt korunk végzetesen sikerorientált és a sebezhetetlenség mítoszának vakcinájával beoltott emberét megakadályozza a beismerésben és a „kérésben”, így voltaképpen a kiteljesedésben?

Mivel mindannyian egyedi élet-algoritmussal bírunk, az akadályozó tényezőkről, csak nagyvonalakban:

  • a családból hozott minták, stratégiák
  • az életút során szerzett tapasztalatok alapján kialakított stratégiák
  • személyes, belső elvárások
  • torz közösségi-társadalmi (de később akár személyessé is váló) elvárásrendszer
  • tévesen értelmezett és az alapvető ösztönöket megerőszakoló (nemi)szerepfelfogás
  • tökéletesség és a sebezhetetlenség eltorzult ideájához való ragaszkodás

Meggyőződésem, hogy kellő bátorsággal szinte minden téma feldolgozható és javunkra fordítható.

Egy férfi nem attól lesz erős, ha mélyen hallgat és közben szenved (Fotó:Tiago Felipe Ferreira/Unsplash)

Hogyan kell segítséget kérni? A férfiaknak van mit tanulniuk a nőktől

Azt látom az elmúlt években – igaz, hogy mindez tökéletesen egybecseng a vonatkozó kutatásokkal – hogy a férfiak jelentős részének kifejezetten gondot okoz segítséget kérnie, pedig éppen annyi és minőségében sem igazán eltérő témáik vannak, mint amikkel a nők is megküzdenek. De egy lényeges eltérést azért mégis csak hadd nevezzek meg: miközben egy férfi nem lehet „gyenge” s így segítséget sem igazán kérhet, s ezért az érzelmeit, érzékenységét blokkoló páncélt kell növesztenie, addig a társadalom felrója számára, hogy „érzéketlen előember”.

Mi segíthet?

A helyzet felismerése, tudatosítása és elfogadása. Ezt vállald föl önmagad előtt és kérj. Ha kérsz, mindig meg is adatik. Biztos vagyok abban, hogy mindez már a következő reggel egy új minőséget hoz az életbe.

(Címlapfotó: Claudio Schwarz/Unsplash)

Tetszett, amit olvastál? Akkor iratkozz föl az ingyenes #lifedriving hírlevélre és értesül elsőként a posztokról és más hasznos tartalmakról!

Oszd meg a posztot az ismerőseiddel!
Facebook
Linkedin
EMAIL

Lippai Roland

Voltam vasgyári munkás, árufeltöltő és futár, az elmúlt közel két évtizedet pedig bő tízévnyi vezetői tapasztalatot is szerezve a média világában töltöttem. A coach végzettségeim mellett szociológia diplomával és felsőfokú kommunikációs szakképesítéssel is rendelkezem. Abban hiszek, hogy az egészséges törekvés az élet minden területén meghozza az eredményét. Családos emberként is az egyensúly megtartására törekszem; ultrafutóként aktívan sportolok, és egy koncertező zenekarban gitározom.
További cikkek
A legjobb life hacking tippekkel boldogabban élhetsz

Ha szeretnél apró változtatásokkal nagy, akár sorsfordító eredményeket elérni az életedben, akkor ebben a life hacking lehet az egyik legjobb társad. Most nem arról beszélek, hogy négy hét alatt felépítheted

Mi az a coaching és miért lehet jó neked?

A coaching egy szuper jó dolog, egy olyan folyamat, ami során az önismereted mélyítésével, a belső erőforrásaid azonosításával és mozgósításával a korábbinál elégedettebb életet élhetsz. A klienseim AHA-élményei- és a

8 tévhit a coachingról

Tévhitek sokasága kering a coachingról és a coach szakemberekről is. Mutatom a leggyakoribb félreértéseket és az igazságot is. Viszonylag gyakran találkozom a coach és a coaching kapcsán megjelenő tévhitekkel, márpedig